Családi hétvége betonozással
Mindig van valami...
Péntek reggel 8-ra ígérte a betonozós cég, hogy kiszállítják az alapozáshoz szükséges betont.
Ági, Marci és Máté a csütörtök esti géppel érkezett. Átbeszéltük az elmúlt hónap történéseit, illetve megbeszéltük, hogy másnap reggel mi lesz a feladat.
Előző nap délután zárás előtt elhoztam a kölcsönzőből a tűvibrátort és az alumínium lehúzólécet valamint a biztonság kedvéért előkészítettem a területet, hogy a mixer minél közelebb tudjon megállni az alap mellé. Lemértem a távolságokat és nyugodtan konstatáltam, hogy a 12 m hosszú teleszkópos surrantó pont eléri az alap legtávolabbi sarkát is.
Reggel 8-kor megérkezett Misi is, aki vállalta a tolmács szerepét, valamint az első mixer, 8 m-es surrantóval.
Ez azt jelentette, hogy az alap kb 40 m2-es részére kézzel kell továbbítanunk a betont, mert nem ér odáig a surrantó. Ez kb 6 m3, a teljes 20-ból. Misi hazaszaladt lapátért és még egy gereblyéért és Ő is beállt Máté mellé egyengetni és elhúzni a betont, miközben én a lapáttal "eveztem" feléjük a szerencsére folyós betont a surrantó végén egyre magasodó betonkupacból. E közben megérkezett a második mixer is a félórásra tervezett ürítést figyelembe véve, de mi még csak az 5. m3-nél tartottunk a 7-ből. Mire kiürítettük az első mixert, addigra megérkezett a harmadik is, nem kis fennakadást okozva a közlekedésben.
Szerencsére eddig sem volt nagy forgalom az utcában és a szomszédok nagy része is elment dolgozni, de így is okoztunk némi tumultust. A "maradék" 13 m3 betont egy jó fél óra alatt kiengedtük és elegyengettem a lézeres szintező csipogása közepette. Majd a még meglévő betonkupacot is sikerült elsimítanom.
A mixeres fickók nagyon profik voltak. Alig kellett egyengetnem a betont, olyan pontosan terítették. Gondolom nekik, -velem ellentétben- nem ez volt az első svédországi betonozásuk 😉 .
Ezután következett a még mindig folyós beton lehúzása. A 2 m széles alumínium simítóval 2-3 cm-es rántásokkal elindultam bokáig a betonban hátrafelé és láss csodát, a beton szépen elterült, a puklik kiegyenesedtek, a lyukak feltöltődtek és egy fél óra alatt a 125 m2 beton simára lehúztam.
Mivel sok kiállásunk van és nem fértem oda mindenhova, a maradék néhány m2-nyi feületet Máté húzta le a kézi simítóval. Most csinált ilyet először, és nagyon meg voltam vele elégedve. Joghallgató létére sok kőművest leiskolázna... Ekkor 11 óra volt. Három óra alatt végeztünk az alap betonozásával és az ajzatbeton lehúzásával úgy, hogy a következő réteg már a padlóburkolat lesz. A kimaradt betont Ági és Misi a kocsibeálló alá egyengette el.
Miközben a betont simítottam, megérkezett egy újabb kamion a két nappal korábban megrendelt faanyaggal. Sajnos nem a fiatal csajszi jött. Ez a sofőr nem volt a helyzet magaslatán. Sokat agyalt, hogy hova és hogyan tudná letenni a rakományt. Összesen 12 rakat faanyagot kellett lepakolni úgy, hogy a házhoz a lehető legközelebb legyen és nem lehet a közterületen. 10 rakatot sikerült a telekre a ház mellé bepakolnia, de az utolsó kettőt többszöri próbálkozásra sem tudta jó helyre letenni, így mire észrevettem, letette az utcára és elhúzott.
Se kedvem, sem erőm nem volt már nekilátni a pakoláshoz, és még a bérelt szerszámokat is meg kellett tisztítani és zárás előtt visszavinni a kölcsönzőbe, valamint a homlokzatburkolatot is ki akarta Ági választani az építőanyag telepen. Ott kérdezte az eladó, hogy megkaptuk-e a faanyagot és meg voltunk-e elégedve a szállítással. Hát nem volt őszinte a mosolyunk....
Így meglett a szombat délelőtti program. Az utcán lévő 3 tonna faanyagot Mátéval egy bő óra alatt bepakoltuk a telekre.
Délután még Göteborgban homlokzati lambériát és egyéb építőanyagot vadásztunk a K-RAUTA-ban, majd Ágiék elrepültek az esti géppel.
Vasárnap körbevágtam a kilógó radonfóliát és lepakoltam a tetődeszkázatot a fal anyagáról, mivel az került legfelülre, pedig az az utolsó fázis.....
Megjegyzések
Megjegyzés küldése