7., TAK, engedélyezési eljárási típusok

Miután megismertük az országos és helyi beépítési előírásokat, a közművek elhelyezkedését, tisztában kell még lennünk házunk leendő kinézete miatt egy másik „előírással” a Települési Arculati Kézikönyv, vagy másnéven TAK-kal. 

Ebben a könyvben gyűjtötte össze a Polgármester/Képviselő Testület egy építész közreműködésével azokat az építési jegyeket, formákat, amelyek az adott régióban, vagy településen szokásosak. Miért van erre szükség?

Az elmúlt időszak kormányai (és itt most nem politizálok) szisztematikusan kivették a helyi önkormányzatok kezéből az építési engedélyezési eljárások ügyintézését, ellenőrzését. Míg a 90-es években a helyi építési hatóság adta ki az építési engedélyeket és határozta meg a településképet, a 2000-es évekre ez a jog a járási hivatalokra szállt, 2020-tól pedig még messzebb, a kormányhivatalokhoz került az építési engedélyezési eljárás, minek következtében a településen élők elveszítettek minden jogi lehetőséget a saját környezetük építészeti kultúrájának alakításában. 

Így akár egy stadiont is fel lehet építeni egy 500 fős faluban, a helyiek nem szólhatnak vele érdemben. Ennek ellensúlyozására kapott minden település néhány millió forintot, hogy megbízzon egy építészt, aki központi előírások alapján, a helyi építészeti értékek összegyűjtésével egy „ajánlást” készített, mely a Települési Arculati Kézikönyv nevet kapta, illetve előírtak egy helyi főépítésszel lefolytatandó egyeztetést, mely jelenlegi ismereteim szerint arra jó, hogy legyen egy papír, miszerint valaki mondott valamit az adott tervről….

Egy jó tervező ezek ellenére is figyelembe veszi a helyi építészeti irányvonalat, az épületével próbál illeszkedni az utcaképbe, belesimulni a környezetbe. Erre igyekszik a megrendelőjét is „rábeszélni”.

Ha elkészült a tervdoksi az engedélyezési eljárás következik:

Ha csak egy ideiglenes, vagy „nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló” épületet szeretnénk építeni, ahhoz nem szükséges építési engedélyt kérni, de tervet azt kell készíttetni!!! 

Ha azt szeretnéd, hogy senki se tudjon utólag belekötni, akkor érdemes lefuttatni egy eljárást az építési hatóságnál, mert az embernek mindig akad egy-két jóakarója. 

Nekem is volt az egyik telkemen egy szerszámos, melyre (biztos ami biztos) egy 10 000 forintos illetékbélyeg kíséretében kértem és kaptam engedélyt a helyi építési előadótól. Néhány évvel később, amikor elkerült a faluból az építési engedélyezés és kijött a „járási építész”, hogy nem jó helyen van az építmény, megmutattam neki a korábbi engedélyemet és minden rendben volt. A mai napig ott van az épület.

300 négyzetméter alatti sajátcélú lakóépületnél a tervdokumentációt az ÉTDR rendszerbe kell feltölteni. Itt nem kapsz engedélyt, csak az építésfelügyelet küld ki egy papírt, hogy a feltöltés hiányos vagy hiánytalan. Amennyiben hiányzik valami, akkor új ÉTDR eljárást kell kezdeni, a régi mehet a kukába, hiánypótlás nem lehetséges. Ha megkaptad a „hiánytalant” akkor megnyithatod az enaplót és 15 nap elteltével hozzákezdhetsz az építkezéshez.

Egyéb épület vagy építmény esetén a terveket és dokumentumokat fel kell tölteni az ÉTDR rendszerbe, majd meg kell várni az építési hatóság, valamint az érintett szakhatóságok észrevételeit, ami alapján megkapod vagy nem az építési engedélyt. Itt lehet hiánypótlást benyújtani. Ha minden rendben, akkor 15 nap elteltével fogsz kapni egy jogerős építési engedélyt, aminek birtokában megkezdheted az építkezést.

Ha szeretnél terveztetni, keress bizalommal: 0630-9792185