10., fejezet Tervezési folyamat, módosítás, pontosítás

10., fejezet Tervezési folyamat, módosítás, pontosítás

Nálam a tervezési folyamat azzal kezdődik, hogy egy telefonos megkeresést követően időpontot egyeztetek az építtetővel és találkozunk a helyszínen. Nem az irodában, nem a kávézóban, hanem ott, ahol az épület fog állni.

Ez azért fontos, mert már a legelején látom, hogy milyen a terület (sík, lejtős, hepehupás) milyen a környezet (emeletes paloták, vagy normális házak), és le tudom „csekkolni” a leendő ügyfelet, hogy okoskodó „nagymenő” vagy csak egyszerűen normális, akivel lehet együtt dolgozni.

Természetesen mielőtt kimegyek a helyszínre, előzetesen megnézem a területre vonatkozó építési előírásokat, arculati kézikönyvet, illetve van már egy rövid beszélgetés is az ügyféllel, hogy kb. mit szeretne.

A telken belőjük az épület helyét, mire szeretne rálátni, mit lehet kihozni a telekből, milyen épületek vannak vagy lehetnek a szomszédos telkeken, azoknak milyen hatása lehet a kilátásra, benapozásra, stb.

Megbeszéljük, hogy melyik fa, bokor, szikla, marad, hova szeretné a garázst, a teraszt, a gyerekek játszóterét, esetleg a medencét, jakuzzit, stb.

Ha ezzel kész vagyunk, akkor ülünk le egy kávé (de most jelenleg semmi) mellé és megbeszéljük, hogy mekkora az anyagi keret, mik azok a fontos részletek, amit szeretne viszontlátni az épületen, épületben. Jönnek az érdekes kérdések, melyek a családra, a foglalkozásra, a szabadidőre vonatkoznak. Azok az információk, amelyek meghatározzák a kereteket, amik köré meg kell tervezni a falakat.

Nagyon fontos, hogy nem a falak határozzák meg a kereteket, hanem a keretek a falakat. Persze az anyagi keret sokszor erősebb, mint az élettér adta keret, de ügyes kompromisszumokkal térszervezéssel meg lehet oldani sok mindent.

De nem tudok egy 80 m2-es anyagi keretből egy 200 m2-es loftlakást megtervezni!

Az első találkozást követő cca egy hétben elkészül egy alaprajz, ami összefoglalja az igényeket, előírásokat, anyagi kereteket.

Ez olyan, mint a péknél a nyers kenyértészta. Már ki van mérve, benne van minden, de még nem hasonlít a kész kenyérre. Se a színe, se az állaga, sem az íze nem olyan, de tudjuk, hogy egy kis gyúrás, pihentetés, újabb gyúrás, dagasztás és sütés után meglesz.

A ház is így készül. A hozzávalók kimérése és összegyúrása után elkezdjük formálni. Innen egy kicsit elveszünk, oda egy kicsit hozzáteszünk, aztán lehet, hogy ismét összegyúrjuk az egészet és kezdjük előröl. Van, amikor kétszer-háromszor is neki futunk egy ház tervének azért, hogy a végén olyan legyen, amiben tényleg jól érzi magát az, akinek készül.

Éppen ezért én igyekszem a megrendelőt / építtetőt maximálisan bevonni a tervezési folyamatba. Együtt ötletelünk, próbálgatjuk a lehetőségeket, igényeket. Azért, hogy minél több oldalról megnézzük a problémát, direkt be szoktam dobni olyan dolgokat, ami szöges ellentétben áll a megrendelő eredeti elképzeléseivel. Ezzel megpróbálom kizökkenteni a komfort zónájából és megmutatni a "hold másik oldalát" olyan lehetőségeket, amire nem is gondolt, vagy ha igen, nem merte bevállalni. Az, hogy ez mennyire válik be, embere válogatja, de mindig ad egy lökést a tervezési munkának. 

Ez az együttdolgozás arra is jó, hogy az ügyfél magáénak érezze a házat már akkor, amikor még csak papíron van meg és ne csak egy kész valamit kapjon mint a hentesnél a húst. "Háromkilóhatvan csókolom! Maradhat?" :-)

Amikor összeállt a terv és mind műszakilag, mind esztétikailag megfelelő, akkor jönnek a szakági tervező kollégák, akik hozzáteszik azokat az elemeket, amitől megáll az épület, lesz villany, és melegvíz, fűtés és a meleg sem szökik ki az épületszerkezeten keresztül. Magyarán a statikus meghatározza az alapozás, a falszerkezet, a födém és a tető elemeinek méretét, a beton minőségét, a vasak mennyiségét. Az épületgépész tervező a víz, szennyvízellátást, a gázbekötést és a fűtést tervezi be. Az energetikus meghatározza az épület hőigényét és azokat a hőszigetelő, vagy hőtároló szerkezetek vastagságát, ami ahhoz szükséges, hogy nyáron ne főjjél meg és télen ne fázzál meg. A villamos (elektromos) tervező pedig a szükséges árammennyiség vételezésének módját határozza meg az igényeid szerint.

Itt is lesznek egyeztetések, hogy az igényeidnek, lehetőségeidnek legmegfelelőbb műszaki eszközök kerüljenek beépítésre. Ezek általában kihatnak a már „kész” tervre, ami azt jelenti, hogy módosulhat az alapozás mélysége vagy típusa, a falak vastagsága, a közműcsatlakozás helye, a kémény szükségessége.

Ezeknek a módosításoknak az átvezetése után még van lehetőséged kisebb pontosításokra, vagy egyszerűen csak azt mondod: Pont ilyet akartam!

Ha ez megvan, feltöltöm a tervet az ÉTDR-be és kiszámlázzuk a tervezési díjat.

Volt, aki megkérdezte, hogy mi van olyankor, ha valaki a feltöltést követően nem fizet.

Semmi. Visszavonjuk a tervet, ezzel elveszít 2-3 hónapot, és átadjuk az ügyet egy ügyvédnek, hadd birkózzanak, mert nekünk erre nincs időnk, jön a következő munka…..

De ilyen szerencsére még nem fordult elő. Velem.

Mi van akkor, ha a már jóváhagyott és feltöltött terven szeretnél módosítani? Megcsináljuk, de az már egy „más tészta”, amit szintén ki kell fizetni a módosítás mértékének megfelelően.

Nos erről ennyit.

Ha építkezés előtt állsz, keress nyugodtan 0630-9792185