Tévhitek, (melyeknek van alapja) a könnyűszerkezetes házakról
Tévhitek, (melyeknek van alapja) a könnyűszerkezetes házakról
(a szerveződő Kivitelezés Expo-ra készült előadásom anyaga)
Független mérnökként lassan 10 éve tervezek könnyűszerkezetes házakat, sőt saját kezemmel is építettem már kettőt és most készülök a harmadik könnyűszerkezetes házam kivitelezésére. Így úgy gondolom, van némi rálátásom a magyarországi könnyűszerkezetes piacra.
Sok helyen megfordultam, sok mindenkivel beszéltem, sok mindent láttam, de még nem mindent. Ezért sem lesz teljeskörű ez az írás, de megpróbálok egy összefoglalót adni erről a témáról az évtizedek alatt kialakult tévhitek alapján, illetve tanácsot adok a megfelelő kivitelező kiválasztásához is.
Az írás hangneme elsősorban a laikus felhasználóknak, építtetőknek szól, így előre is elnézést kérek a szakmát, a szakterületet jól ismerő kollégáktól, ha néha pongyolán, nem éppen szakszerűen fogok egy-egy dologról beszélni.
A téma minél részletesebb taglalása érdekében a neten különböző fórumokon kértem segítséget szakemberektől és laikusoktól abban, hogy összegyűjtsük a legtöbb véleményt a könnyűszerkezetes házakról. Nekik itt ezúton is köszönöm a segítségüket, pozitív hozzáállásukat.
Nézzük, milyen tévhitek, vélemények keringenek kis hazánkban a könnyűszerkezetes házakról.
1., nincs múltja Magyarországon.
A kijelentés relatív. Mit tekinthetünk múltnak. A jurta is egy könnyűszerkezetes építmény / épület amit már több mint ezer éve használtak őseink és ma is egyre többen fedeznek fel, ha csak hobbi célból is.
Sokan láttak még un. patics falas (faváz közé fűzött tapasztott fűzfavessző) épületet, vagy a 70-80 évvel ezelőtt szinte minden háznál megtalálható górét.
Ha visszatekintünk a '70-es évekre emlékezhetünk az úttörőtábori faházakra amiket először a baráti Csehszlovákiából hoztak be (szocialista relációból) gondolom adtunk érte almát vagy búzát, vagy más nálunk "felesleges" terméket.....
Amikor egyre nagyobb lett iránta a kereslet, az ERDÉRT vállalat állt rá ennek az egyszerű szerkezetnek a nagyüzemi gyártására, majd néhány asztalosipari cég is csatlakozott hozzájuk. Ebből a sokszínű fejlesztésből alakultak ki a még sok helyen ma is üzemelő betonyp lap borítású lapostetős ABC-k, illetve készültek belőle lakóépületek is.
Az alap szerkezet nem valami igényes, ellenben olcsó és praktikus volt. 5/5 vagy 7,5/7,5 cm lécváz, közte HUNGAROCELL, kívül vízszintes lambéria, exkluzívabb kivitel esetén ferde lambériázással is találkozhattunk, belül festett farostlemez. A csövezések falon kívül történtek.
Majd következett egy kisebb szünet, és a kilencvenes évek elején megjelentek a SZOCPOLOS szerkezetek. Olcsón, gyorsan lehetett felépíteni, felvenni a segélyt, majd sok helyen lebontották, (tisztelet a kivételnek) és a bontott anyagból máshol új ház épült... Rettentő minőségben.
Akkor kezdő építészként nem is vállaltam könnyűszerkezetes épület tervezést. Nem szerettem volna ilyen vagy olyan okok miatt bíróságra járni.
Persze már ekkor is voltak megbízható, hosszútávon gondolkodó vállalkozások, akik (főleg az ország nyugati felében) korrekt, élhető, megbízható könnyűszerkezetes épületeket terveztek és építettek. Később ezek a cégek összefogtak és megalakították a MAKÉSZ szervezetet, ( https://evosz-makesz.hu/ )
amely képviseli a hatóságok, laikusok, építtetők előtt a megbízható szerkezeteket és az azokat gyártó, kivitelező vállalkozásokat.
2., nem hosszú életű, hamar tönkre megy
Egy személyes rossz példa:
Néhány éve építettek a falunkban egy emeletes könnyűszerkezetes üdülőt a megfáradt BM dolgozók pihenése céljából. Én akkor az "engedélyezési vonalon" dolgoztam és nem adtam rá engedélyt, illetve jeleztem az építtető megbízottjának, hogy ugyan az én rendfokozatom sokkal alacsonyabb mint az övé (tü. fhdgy), de sem építészként sem jogszabályilag nem tartom jó megoldásnak az emeletes házas elképzelésüket. Addig csűrték csavarták a dolgot, amíg (engem megkerülve) sikerült engedélyt kapniuk az épület megépítésére. Eddig semmi baj nem történt, de jött a kivitelező, aki "én mindent tudok " felkiáltással felépítette az épületet..... Majd néhány év elteltével le kellet zárni az emeleti részt, mert teltház esetén a fent lakók tengeri betegek lettek, annyira mozgott a ház. 2-3 év elteltével a földszinten is jelentkeztek a nem várt mozgások. A ház a szakértő szerint életveszélyessé vált, le kellett bontani. Ekkor derült ki, hogy az alap csak 40 cm volt a tervezett 100 helyett, a betervezett 10/10 cm-es oszlopok helyett csak egy 2,5/10 cm-es deszka tartotta az épületet, a szélnyomásból adódó erőket "andrásdeszka" (ferde merevítés) helyett az ablakok vették fel, a vízszigetelés kimaradt, ezért szétrohadt a fürdőszoba fala, stb., stb., stb., A falusi pletykák szerint a kivitelező cég vezetője jelenleg még a büntetés végrehajtás vendégszeretetét élvezi......
egy személyes jó példa:
Az egyik barátom egy könnyűszerkezetes épületben született. Amikor nála voltunk látogatóban, örömmel mesélte, hogy amikor az anyja érezte, hogy hamarosan jön a kis trónörökös, szólt az apjának, hogy készítse elő a házat a fogadására. Ezt követően bevonultak a bábával és a szomszédasszonnyal a kis házba és világra hozta Esa-t. Ez több mint 70 éve történt Finnországban, egy könnyűszerkezetes rönkházban, ami még ma is ott áll a tó partján az öreg nyírfák árnyékában.
Tehát a fenti példákból is kiderül, hogy a szerkezet jó, hosszútávon életképes, csak megfelelő anyagokból megfelelő tudással felvértezve kell hozzálátni a kivitelezéshez.
Láttam én már téglaházat is visszabontani kókler kőművesek miatt....
3. nem tanítják a technológiát
Ez nem tévhit, ez tény. Legalábbis én nem tudok olyan hivatalos képző intézetet, ahol szervezett keretek között, megfelelő akreditációval képeznének olyan szakembereket, akik "papírral" is tudják igazolni kivitelezői tudásukat. E helyett vannak azok a minősített rendszerekkel rendelkező kivitelező cégek, akik belső képzésekkel próbálják a náluk jelentkező jobb esetben ács végzettségű embereket megtanítani a szakma fortélyaira.
Aki többre vágyik, az kutakodik a youtube-on, vagy elmegy olyan külföldi céghez dolgozni, akik már régebb óta ezzel foglalkoznak. Ehhez persze nyelvtudás szükséges. Azoknak akik az internetet választják az alábbiakat javaslom:
Egy általam jónak tartott sorozat, amiből sokat lehet tanulni: https://youtu.be/3KunI3KaiDA
Valamint egy cég elérhetősége, akik évente több mint 300 házat gyártanak: https://fiskarhedenvillan.se/
Én 2020- nyarán szerettem volna kimenni Svédországba 1-2 hónapra egy kivitelezésre még többet megtudni, tanulni, de a vírus közbeszólt.
Aki nem szereti a svéd nyelvet, annak ajánlom Schmelcz József videóit: https://www.youtube.com/user/rocco92123/videos
Ha komolyan érdeklődik valaki a részletek iránt, annak a Svéd Faipari Szövetség ( www.svenskttra.se ) oldalát ajánlom, ahol részletekbe menően megtalálhatja a favázas könnyűszerkezetes épületekre vonatkozó svéd előírásokat. Szerencsére a googlee fordítója elég jó minőségben dolgozik, így az is tud belőle tanulni, aki nem beszél svédül.
4. Nem lehet semmit sem feltenni a falra
Nem akarok ezzel a kérdéssel sokat foglalkozni, csak néhány képet teszek ide a saját könnyűszerkezetes házamról:
5. kong a fal
Hacsak nem betonból vagy kisméretű téglából van a fal, akkor bizony kong. De csak akkor, ha valakinek az a hobbyja, hogy szabadidejében kalapáccsal, vagy ököllel püföli a falat. Egyébként semmi gond nincs vele.
6. áthallatszik minden
Több mint 20 évig laktam egy harmadik emeleti társasházban. Szerencsénkre a szomszéd igen nyugodt ember volt, így csak ritkán hallottunk hangos szót, vagy ajtócsapkodást, de mindig tudtuk, hogy mikor van otthon. Majd egy kis időre egy új építésű 3 emeletes téglaházba költöztünk. Néhány hónapig bírtuk hogy a szomszédasszony állandóan szapulja a férjét. Amikor szóvá tettem a kivitelezőnek, hogy minden áthallatszik, az volt a válasz, hogy ez nem lehetséges, mert a két lakás között hanggátló tégla van.
7., nem kapsz rá hitelt
Tapasztalataim szerint mindegyik bank finanszírozza a könnyűszerkezetes épületeket. Különbség csak abban van, hogy van amelyik csak és kizárólag az ÉMI/NMÉ minősítéssel rendelkezőket, míg más bankok mindegyiket. Én nem vagyok pénzügyes, nem is értek hozzá, de ajánlom Bosanszki Brigittát. Az ügyfeleimnek Ő szokott segíteni eligazodni a bankok útvesztőjében.
8., Kifagy a lelked benne!
A jelenlegi szabályozások alapján minden lakóépületnek, így a könnyűszerkezetes épületeknek is komoly hőszigeteléssel kell készülniük. Ez minimálisan 15 cm, de átlagosan 25 cm-el szoktunk számolni a falakban, 30-35 cm-el a födémben, 15 cm-el a padlóban. A nyílászárók is már 3 rétegű üvegezéssel készülnek. Ezek a paraméterek biztosítják, hogy egy 100 m2-es könnyűszerkezetes lakóházat télen 15 000.- forintból ki lehessen fűteni.
9., Szélben mozognak a falak!
Mi a falu szélén lakunk, a házunk közvetlenül ki van téve a nyugati szeleknek.
A legnagyobb vihar idején sem tapasztaltuk, hogy mozogtak volna a falak, pedig olyan széllökések voltak, hogy a házunk előtt lévő vadetetőt felborította a szél.
10., Nincs hőtároló tömeg, ha elmegy az áram, megfagytok télen!
Amikor valaki ezt mondja, mindig megkérdezem, hogy az elmúlt 10-15 évben hányszor olvadt le a fagyasztója áramszünet miatt? Ahhoz, hogy egy áramszünet esetén annyira lehűljön az épület, hogy meg lehessen benne fázni, minimum két-három nap szükséges... Skandináviában kidolgoztak egy speciális hőszigetelt lemezalapot, amely cca 50 tonna hőtároló tömeggel rendelkezik, így akár egy hétig is képes megfelelő hőmérsékletet biztosítani akkor is, ha a jegesmedvék már megfagytak.
11., Beleköltözik az egér!
Szegény egerek és pockok ott érzik jól magukat, ahol viszonylag meleg van és van élelem. Amennyiben nem építették be a lábazati fém profilokat, elképzelhető, hogy a külső hőszigetelésbe (EPS) beköltözik az egér, de ez a téglaházakra is igaz. A falszerkezetben lévő kőzetgyapot pedig szúrós dolog ezt sem az ember, sem az állat nem szereti.
12., A csavarokat évente meg kell húzni!
Igen, vannak olyan fa épületek, a vízszintes gerendázatú rönkházak, melyek nem rétegragasztott fából épülnek, így gyárilag a négy sarokba be kell építeni a fa zsugorodását biztosító acél csavarokat, amelyeket évente egy-két tekeréssel után kell állítani. Terveztem már ilyen épületet is:
A nálunk használatos építési technológiák függőleges szerkezetekből állnak, melyek nem érzékenyek a zsugorodásra, így faszerkezetű épületnél nincs szükség "utánállításra".
Az acél szerkezetű épületeknél pedig alapból nem beszélhetünk szerkezeti mozgásokról, hiszen a statikailag méretezett acélszerkezet ilyen minimális súlynál nem mozdul meg, a csomóponti kötések pedig fixek.
13. Egy szikra és le is égett!
22 évet húztam le tűzoltóként. Voltam vonulós "hamutaposó", piros sisakos tűzoltásvezető és tűzvizsgáló is.
Igazából nem tapasztaltam különbséget egy téglaház és egy azonos kategóriájú könnyűszerkezetes ház között. Soha nem a falszerkezet gyulladt meg, hanem a házban tárolt éghető anyagok. Ruhák, bútorok. A tégla háznál sok esetben még a vakolat is leégett, a vasbeton födémben pedig kilágyult az acél, így életveszélyessé vált az épület. Egy favázas épületben nagyobb biztonsággal tudtunk dolgozni, mert a fa (bár megégett) de elég sokáig stabil maradt.
14., Egy láncfűrésszel be lehet menni a falon!
Ez igaz, csak macerás! Akkor már miért nem egy féltéglával az ablakon? Sokkal gyorsabb és egyszerűbb, és még téglaháznál is hatékony.
A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy egy jó könnyűszerkezetes épülethez csak jó alapanyagok, jó technológia és jó szakemberek kellenek.
Hogyan tudunk jó alapanyagot és jó technológiát választani?
Úgy gondolom, hogy ha megtaláljuk a megfelelően képzett, jó referenciákkal rendelkező szakembert vagy céget, az magával hozza a jó anyagokat és a jó technológiákat is.
De hogyan válasszunk ki a megfelelő szakembert?
Először a netet ajánlom. Sok kivitelező hírdeti magát.
Össze kell írni a szimpatikusakat, fel kell Őket hívni, kérni kell referenciákat.
Hol mit építettek, melyiket lehet megnézni, hol építenek éppen most.
Beszélni kell azokkal akik velük építtettek. Meg voltak-e elégedve a kivitelezés minőségével, határidejével, magával az Emberrel.
Ugyanúgy ahogy a tervezésnél is fontos a kölcsönös szimpátia, a kivitelezésnél is jó, ha azonos hullámhosszon van a megrendelő és a kivitelező.
Ha ezek alapján sikerült leszűkíteni a vállalkozók számát max. 4-5-re, akkor érdemes a terveket ajánlatkérésre kiadni számukra, hogy lehessen látni mennyi az annyi.
Itt sokat számít az anyagminőség. Nem mindegy, hogy pl.: egy könnyűszerkezetes házhoz fatelepi fűrészárút, vagy hossztoldott műszárítottt gyalult, külföldről behozott KVH gerendát használunk.
Mind a kettő jó, csak az utóbbi jobb. És drágább. Olyan mint a téliguni, abból is van olcsóbb és drágább, de amit kell, azt tudják.
Amikor bejöttek az ajánlatok, érdemes a tervezőtől kérni egy konzultációt, hogy Ő ezek alapján mit ajánl. Lehet, hogy ismeri valamelyik kivitelezőt és tudja ajánlani, vagy éppenséggel nem. Ennek persze költsége van, de megéri.
A végső döntés a megrendelőé, neki kell eldöntenie, hogy ki lesz az, akivel felépítteti a házad, ki lesz az akivel veszekszik a határidő, az anyagok minősége, az emberei lazasága, vagy a kitaposott tulipánhagymák miatt :-)
Ezek a legjobb családban is előfordulnak, hátmég egy építkezésen.....
A fentiek figyelembevételével kívánok mindenkinek jó hangulatú és problémamentes kivitelezést.
Ha szeretnének többet megtudni a könnyűszerkezetes építkezésről, illetve arról, hogy mi történik valakivel a telekvásárlástól a házavató buliig, ajánlom az Építem a házam blogot a blogspoton, ahol egyedi kérdésekre is válaszolok.
Mivel nem vagyok köztársasági elnök, ezért ide írom, hogy a felhasznált fotók, anyagok saját fotók, a svenskttra írásos engedélyével és nyilvános internetes oldalakról történt.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése