6., Helyi előírások, HÉSZ, épület elhelyezése, közművek

6., Helyi előírások, HÉSZ, épület elhelyezése, közművek

Találkoztam már olyan emberrel (építtetővel) aki miután megvette a telket, eldöntötte, hogy ide bizony egy kacsalábon forgó palotát fog építeni. 

Aztán nem lett az egészből semmi. 

Eltelt jó néhány hónap, kifizetett egy kalap pénzt, majd áron alul eladta a telket. Miért? 

A telekvásárlás során nem volt körültekintő, nem nézte meg a HÉSZ (Helyi Építési Szabályzat) előírásait és azt hitte, hogy mivel ez az Ő telke, erre azt épít, amit csak szeretne. Hát nem!

Minden település rendelkezik egy Településrendezési Terv-vel, melyben meghatározzák akár 1-2 éves tervezői munkával, többkörös hatósági egyeztetésekkel, lakossági fórumokkal kiegészítve, hogy az adott város, vagy falu melyik részét mire szeretnék használni az ott élők. 

Kijelölik a Településközpontot, a lakóterületeket, az ipari-, gazdasági-, és mezőgazdasági területeket, meghatározzák, hogy hol lesz park, játszótér, út stb. Ezek alapján a Szabályozási tervben rögzítik, hogy az adott övezetekben mit, hova és mekkorát lehet építeni, mennyi legyen a zöldfelület, a tetőhajlásszög stb. Nagyjából behatárolják azt az épülettömeget, ami az adott településrészen elfogadható.

Nos emberünk ezt felejtette ki az építési folyamatból és bukott sok milliót.

Esetünkben a telek besorolása ÜH-1, ami azt jelenti, hogy hétvégiházas üdülőövezet, annak is az 1. verziója.

                                  

Ez azt jelenti, hogy a területre hétvégi házat (üdülőt) lehet elhelyezni szabadonálló elhelyezéssel, a telek maximum 20% beépíthetőségével, 6 m építmény magassággal (nem azonos a gerincmagasággal) és a telek legkisebb mérete 400 m2-nél kisebb nem lehet. Ez az alap, de van egy részletesebb szöveges kiegészítés is hozzá a Szabályozási tervben.

Ha ez is megvan, meg kell keresni az általános leírást a szöveges rész elején, ahol egyéb kötelezést is előírhatnak.

Ezen felül még figyelembe kell venni az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről) előírásait is.

Szóval itt nem igaz a mondás, hogy „az én házam az én váram”

A rutinos tervező amikor begyűjtötte ezeket az információkat a település honlapjáról, még elmegy az építési hatósághoz is és leegyezteti, hogy aktuálisak-e még ezek az előírások, vagy már régóta másik van érvényben, csak az informatikus elfelejtette frissíteni. Jártam már úgy, hogy én szóltam a Jegyzőnek, hogy Hello! elavult a honlapon található információ!

Ha megvagyunk a telek beépíthetőségi előírásaival, meg kell nézni, hogy van-e elegendő és szükséges közműcsatlakozási lehetőségünk, esetleg még több is van, mert lehet, hogy az egyik szolgáltató vezetéke a telek alatt húzódik, és pont bele lóg a tervezett épületünk sarka, vagy az elektromos hálózat (légvezeték) védőövezete belóg a telkünkre és e miatt a telek egy része nem beépíthető. Ennek megállapítására két mód van.

1.     a tulajdoni lapon (elvileg) fel kell tüntetni az idegen tulajdon tényét és mértékét (szorgalmi jog). Ez azt jelenti, hogy (általában) valamelyik közszolgáltató hálózata telkünk alatt vagy felett húzódik és kötelesek vagyunk elviselni, vagy amennyiben műszakilag lehetséges, saját költségünkön kérhetjük annak eltávolítását, ami nem olcsó mulatság, de van, akinek megéri.

2.     az e-közmű oldalon ügyfélkapus regisztrációval egy térképes alkalmazás segítségével könnyen megnézhetjük, hogy melyik szolgáltatás áll rendelkezésre a telkünkön, vagy mire lehet rákötni, vagy van-e a telkünkön szorgalmi jogos közmű. Ha valami nem egyértelmű, még mindig elmehetünk az adott szorgalmi jog tulajdonosához egy személyes egyeztetésre, pontosításra. Ezt általában a szakági tervező szokta csinálni, nem az építtető!

Ha szeretnél terveztetni, keress bizalommal: 0630-9792185