Hiányzó? társadalmi réteg.?

avagy fél óráig otthon éreztem magam.

Ez a poszt nem annyira az építkezésről, mint az azon keresztül megtapasztalt társadalmi berendezkedésről szól.

Előszóban csak annyit, hogy a svéd alattvalók (királyság van!) nagyon törekszenek az egyenlőségre. Ezt többek között a progresszív adórendszerrel és a szociális ellátó rendszer magas színvonalával tudják biztosítani.

Mit jelen ez a gyakorlatban? Azt, hogy nem igazán tudod eldönteni egy gyalog vagy autóval szembe jövő emberről, legyen az férfi vagy nő, hogy az egy munkanélküli hajléktalan, vagy egy magasan képzett gyárigazgató. A szociális rendszer igyekszik magas életszínvonalon tartani az embereket, így aztán ahogy egy korábban itt élt egyetemista is megfogalmazta, nincs a svédeknél a mi értelmezésünk szerinti lecsúszott réteg.

Honnan jött ez elő?

Sokat gondolkoztam, hogy a 300 kg-os ablakot, hogy a csudába tudom a helyére tenni.




Próbáltam keresni magyarokat, de „messze lakunk, nincs autónk, öreg vagyok, fáj a derekam, stb” okokból nem jött össze 4 ember. Írtam a helyi tűzoltóknak, hátha segítenének egy volt „kollégának”, de biztosan nem olvasták a messengert…. Végül a kempingbe egy hét után visszajöttek a munkások, akik korán reggel mentek, késő este jöttek, így személyes kapcsolatom nem volt velük, de próba szerencse. Szombaton délután a munka után úgy melós szerkóba bekopogtam hozzájuk.


 


Egy velem korú fickó jött ki a házból. Bemutatkoztam és elmondtam gyenge angolsággal, hogy mit szeretnék. Ő a szomszéd házba kísért – közben kiderült, hogy románok – ahol a főnökkel megbeszéltük, hogy vasárnap 10 órakor, ha értük jövök, akkor segítenek betenni az ablakot a helyére.

Másnap reggel előkészültem



és pontban 10-kor értük mentem. Innen dezsavű érzésem volt egy fél óráig.

Eszembe villant, hogy otthon a hasonló alkalmi munkákra a szomszéd faluból szoktam elhívni Janit és a haverjait. Róluk csak annyit, hogy négyőjüknek van egy biciklije és mindig az használja, akinek messzebbre kell mennie.

De a lényeg, hogy kellő mennyiségű cigaretta és alkohol hatása alatt az egyszerű szavakkal meghatározott feladatokat megfelelő szinten tudják végrehajtani. Matematikai nyelven: készség szinten tudják használni a négy alapműveletet és slusz. Az első találkozásunkkor, hogy lássák milyen rendes vagyok, az ebédre a helyi csárdába vittem el őket, egy gulyásleves, túróscsusza menüre. Nagyot néztek, Jani meg is jegyezte, hogy „ilyen puccos helyen még nem vótunk". A vendégek is nagyot néztek … Másnap inkább elhoztam nekik a kaját az építkezésre, ne érezzék magukat kényelmetlenül. Meg én se…

Mivel egy biciklivel a közlekedést nem tudják megoldani, így mindig én fuvarozom őket. Mondtam is nekik, hogy „Ti olyanok vagytok, mint egy miniszter! Kocsi jön értetek és kocsi hoz vissza is!” Azt már nem tettem hozzá, hogy így legalább biztosan időben kezdik a munkát és nem lépnek le hamarabb.

Nade vissza a sztorihoz!

Vasárnap délelőtt a négy román munkásból három mata részeg volt, de a cigit azért letették mielőtt beszálltak a kocsiba. A főnök csak mosolygott. A hátsó ülésre betettem egy zsugor sört bizalomgerjesztőnek. Ez meghozta a kedvüket a beszélgetéshez és amíg megtettük a házhoz vezető 900 m-t, a vállamat veregetve haverkodtak velem románul.

Az ablakot viszont nagy szuszogások és (gondolom) káromkodások árán 10 perc alatt a helyére tették.


 Próbáltam segíteni, de a román szavakból a hopp és a stop volt, amit értettem, ami az emeld és a tedd le jelentéssel bírt a többivel meg nem foglalkoztam. A végén megköszöntem a munkájukat és megerősítettem, hogy a zsugor sör nem a kocsi része, hanem nekik hoztam fizetségül. Ezt hárman készségesen tudomásul vették, de a negyedik közölte, hogy neki erősebb szesz kell! Ő valószínűleg székelyországból származhat, mert ott hallottam, hogy „a sör nem ital, az asszony nem ember, a medve nem játék!” Mivel az otthonról hozott pálinkámat már 3 hónapja elajándékoztam, az utánpótlás meg eltűnt az ablakszállítás közben, megígértem, hogy másnap hozok valami erősebb szeszt. Ami nem olyan egyszerű a svédeknél, de egész skandináviában. Itt ugyanis a rendes (3%-osnál erősebb) szeszesitalt csak és kizárólag az állami „Systembolaget” vagyis alkohol boltban lehet kapni, ami nincs minden városban. Úgyhogy be kell kocsikáznom a legközelebbi (16 km) boltig, hogy tudjak venni egy üveg vodkát a román Janinak.


50 km-es körzetben mindössze 19 alkoholt árusító bolt van.



https://www.systembolaget.se/butiker-ombud/butik/vastra-gotalands-lan/ulricehamn/jarngatan-12a-1517/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szemétség

BEVEZETÉS

A tervező kiválasztása