Szerkezetépítés

 Az elmúlt 3 hét a szerkezetépítéssel telt. 

Az első két hétben "Sanyival" az olajemelővel egyedül csináltam. 11 962 kg (12 tonna)  faanyagot kellett megmozgatni, volt olyan rakat amit többször is át kellett rakni, és még mindig van olyan palló amit be kell építeni. 

Sajnos az időjárás nem volt kegyes, szinte minden nap esett. A faanyag viszont jól bírta, nem szívta meg magát, illetve ami nedvességet kapott, azt az esők közti szünetekben a szél el is vitte belőle. Ez az előnye a szárított faanyagnak a tüzéptelepivel szemben. Persze itt is vigyázni kellett, a rakatokat folyamatosan takarni kellett, nehogy megázzanak. A már beépített anyagok jól bírták.

A szerkezet legmagasabb pontját október 15-én délután értem el. A hagyomány szerint ilyenkor egy bokrétát ütnek fel, jelezve, hogy elkészült az épület tartószerkezete és megvendégelik a munkásokat, tervezőket, innentől már csak befejező munkák vannak hátra. bokrétaünnep Én egy gyros-tállal leptem meg magam, és én is kitűztem egy kis bokrétát, jelezve a szomszédoknak, hogy ekkora lesz a ház. A szemközti szomszéd gratulált is hozzá. 

Sajnos láttam olyan kivitelezőt, aki a magyarországi építkezésen tüzéptelepi anyagból dolgozott és nem kezelte le a fát. Ez azért veszélyes, mert hiába száraz a fa felszíne, ha a belsejében ott van a nedvesség, ami beépítés után jön elő és ez gombásodást, penészedést, korhadást okoz. Láttam már ilyen házat visszabontva...... Ha tüzéptelepi anyagból kell dolgoznom, mindenképp merített faanyagot használok és a vágások felületét is lekezelem, ne világítson a vágás nyoma.

Így megelőzhető, hogy a levegőben szálló penész spórák táptalajt találjanak a fa felületén.

A harmadik hétre kijött Karesz, akivel együtt "tűzoltóztunk" néhány (2) évtizedet, és most is közösen dolgozunk a tervezési vonalon. Ő a tűzvédelmi tervező, Ő készíti az épületek tűzvédelmi dokumentációját.

Nagyon jól esett, hogy kijött segíteni, több napi egyedül végzett munkától, és létrázástól "mentet meg". Sokat haladtunk a pár nap alatt. Befejeztük a födémgerendák rögzítését, feltettük a szarufákat és a tető "raspont"-ozását, deszkázását is megcsináltuk. Nem kis munka volt! Főleg úgy, hogy szinte folyamatosan esett az eső kisebb nagyobb intenzitással, nagyon kevés napos órát tudtunk átélni.

Miután elutazott Karesz, hozzáláttam a tető vízszigeteléséhez, hogy az épület minél előbb vízálló legyen. Sajnos a széllökések és a reggeli fagyok nem segítenek, de amíg fel nem olvad a jég és el nem áll a szél, csinálom a homlokzat riglizését. A tetőszigetelő anyag speciális, svéd időjárásra kifejlesztett alátétlemez. (Erre jön majd a gyökérálló felső réteg) Sokkal vastagabb és erősebb mint a hazai és különböző hajlásszögre vannak kifejlesztve. Én a 3 fokos tetőre valót vettem. 70 cm széles és 15 m hosszú tekercsek. A felső részét szegezem, az alsó részen ragasztósáv van rajta és így olvasztás nélkül összeragad egymással a két réteg. Nem is lenne jó tüzeskedni egy faház tetején... :-)

Egyenlőre csak a legszükségesebb csomópontokat dolgozom ki, hogy minél gyorsabban minél nagyobb felületet tudjak lezárni. A részletek majd később jönnek. Persze amit a technológia megkövetel, azzal elpepecselek, de amit nem muszály, azt későbbre hagyok. Ha kész lesz a tetőszigetelés, be tudom pakolni a maradék anyagot a házba és hozzá tudok kezdeni az ajtó és ablaktokok kialakításához.

Persze itt sem ment minden egyszerűen, de a találékonyság segített!

A deszkázáshoz a jól bevált MAKITA szegbelövőt használtuk. Több mint 50 000 szeget lőttem már be vele és mindig jól működött. Otthon a 2,8 mm-es szeget használom, de itt a 3,2 mm-est írja elő a szabvány. Ilyen szeget vettem, 70 és 90 mm hosszban. A meglepetés akkor ért, amikor betárazás után rendre megszorult a szeg, vagy ki sem jött a gépből, összegyűrődött. A probléma az volt, hogy a vastagabb szegnek a feje 0,5 mm-el nagyobb volt mint a nyílás, amin a szegnek ki kellene jönnie a gépből. Próbáltam nagyobb nyomást adni, de akkor sem volt tökéletes, minden második harmadik lövéskor besült. Felhívtam a szervizt, Ők nagyobb kompresszort javasoltak, de amikor mondtam, hogy 1800 km-re vagyok, csak pislogtak. Megpróbáltam fúróval kitágítani a kilövőnyílást, de meg sem karcolta az edzett acél hüvelyt. Végül a síkosítás oldotta meg a problémát. Mielőtt betettem a tárat, a szegfejeket olajfürdőbe tettem, lecsepegtettem. Ezután már sokkal kevesebbszer sült be a szeg, vagy kijött ugyan, de szekercével ütni kellett néha rajta egyet, hogy a deszkába simuljon.

Ha van kedved és időd és érdekel a svéd faházépítési technológia, szívesen látlak. A repülőjegy olcsóbb mint egy Debrecen Budapest vonatjegy :-) repjegy