Röviden a párazárásról

 

A könnyűszerkezetes, de a téglafalazatú házak egyik sarkallatos pontja a párazárás. Ez nem a külső esős, párás, ködös időszakban, az épületszerkezetbe kívülről érkező nedvességet, hanem a belső páratermelést jelenti. Erről korábban írtam egy cikket, amit most ide bemásolok:

A pára életünk szerves része, nem tudod kikerülni, megszüntetni, különben Te is megszűnsz.

A testünk 70%-a víz, ami egy átlagos embert tekintve kb.: 60 liter. Ez 105 000 liter pára, mivel 1 liter vízből 1750 l pára keletkezik.

Valamennyi pára szükséges a létünkhöz. Mennyi?

A levegő „normális”, ember számára elviselhető és szükséges páratartalma 50-65 tf%.

Ha ennél kevesebb pára van a levegőben, akkor száraz, ha több, akkor dohos érzésünk van.

Miért nem volt korábban probléma a lakások penészedése?

Az építési technológia miatt.

100 éve a tégla-, vályogházak épületszerkezetei sok párát tudtak felvenni és visszaadni, a nyílászárók illesztésén vígan fütyült be az északi szél. A lavórban való fürdés nem sok párát termelt és a főzéskor keletkező pára is eltávozott a kéményen, vagy a sarkig, résnyire nyitott ablakokon. Cserébe nem volt olyan meleg a lakás, csak a kályha előtt. Az idő előrehaladtával a műanyagok felfedezésével új építőanyagok, technológiák jelentek meg, megnőtt az emberek igénye a kényelmes, huzatmentes, energiatakarékos lakások iránt.

Feltaláltuk a műanyag ablaktömítést, majd a műanyag ablakokat, igény lett a mindennapi fürdés, zuhanyzás, a kajaköltemények főzése, sütése és az alacsony fűtésszámla. A korszerű élet érdekében dunsztosüvegekké alakítottuk a lakásainkat. Lezártunk minden rést, ahol a bent keletkező pára a meleggel együtt eltávozhatna.

Azt tudtad, hogy egy átlagos családi házban, lakásban naponta legalább 8-9 000 liter pára keletkezik???

Ez minimum 4-5 liter víznek felel meg!

Honnan tudom? Megmértem a párátlanítómban összegyűlt víz mennyiségét, de ha tudományos akarok lenni, az alábbiakból áll össze ez a hatalmas mennyiség:

Te és a családod tagjai naponta fejenként cca: 200 gr, azaz 2 dl vizet "termeltek"

egy órát zuhanyzás cca. 2500gr, azaz 2,5 liter

cserepes növények 10 gr/óra azaz naponta 2,4 dl

ruhaszárítás cca.: 150 g/óra (mérd meg a nedves és száraz ruhák súlyát, a különbség a lakás levegőjében lesz pára formájában!)

főzés cca.: 1000 gr alkalmanként, azaz 1-2 liter párát "termelnek" naponta és akkor még nem beszéltünk a felmosásról, és egyéb vizes dolgokról.

A meleg levegőből a pára a hideg felületeken kicsapódik, és azt látod, hogy folyik a víz az ablaküvegen, a falak beszívják, és a levegőben szálldosó penészspórák megtelepednek a nedves falon fekete penésztelepeket alkotva, majd baromi gyorsan elkezdenek szaporodni……, büdős lesz, köhög a gyerek, stb.

Nos ezért fontos, hogy az épület megfelelően, szabályozottan legyen szellőztetve (hővisszanyerős szellőztető rendszer), de hogy ez ténylegesen a beépített gépészeten keresztül történjen, irányítani kell a pára útját. Ezért kell a könnyűszerkezetes épületeket BELSŐ párazáró fóliázással ellátni, illetve biztosítani kell, hogy a szerkezetbe esetlegesen bejutó pára ki tudjon szellőzni.

A párazárásnak több kialakítása is lehetséges.

A skandinávoknál leggyakrabban a külső körítő falak épülnek meg, azokat hőszigetelik és fóliázzák, így a belső falaknál már nem szükséges.

Magyarországon, Ausztriában a belső falváz is elkészül és így azokat is fóliázzák.

Ez is jó megoldás, ha jól csinálják.

Viszont itt is igaz a mondás, hogy a kevesebb jobb. Minél kevesebb párazáró fóliát teszel fel, annál kevesebb az esélye, hogy valahol "lyukas" marad, ami hiba. Én a főfalak párazárásának vagyok a híve. De mi van akkor, ha a szerkezet miatt mégis meg kell építeni a belső falakat. Egyszerű a válasz: a főfal csatlakozásánál egy fólia csíkot teszek be, amit majd később összeragasztok a főfal fóliájával,

így folytonos lesz a főfal belső síkján a fóliázás, nem kell a belső falakkal kínlódni. Ugyan ez a technika a mennyezet fóliázásakor is.

De mivel fóliázzunk?

Semmiképpen ne valami olcsó, vékony vacakkal!

Én a 0,2 mm-es nem lebomló! mezőgazdasági fóliát, vagy a vastagabb fajta (nem szövött) alutükrös fóliát szoktam javasolni, megfelelő (nem havannabarna!) ragasztóval összeragasztva.

Svédországban van speciális vastag párazáró fólia ami 270 cm széles (a 250 cm -es standard belmagassághoz igazítva) és 25 vagy 50 m hosszú.

Ehhez a fóliához pedig van spéci fóliaragasztó szalag.

Sokat gondolkoztam, hogy mihez is hasonlít ez a ragasztó, azután rájöttem. Olyan mint a falusi házipálinka. Büdös, és baromira erős. Van egy érdekes szaga a ragasztójának, ami annyira hozzátapad a fóliához, hogy alig lehet visszabontani, szerintem még vegyileg is köt hozzá, nem csak fizikailag. A fólia része pedig nyúlik, nem rideg, így jól lehet vele sarkokat, irányváltásokat ragasztani.

Folyt. köv...

2023.11.27.

A mai napon az egyik kivitelező "észrevételezte," hogy mezőgazdasági fóliát írtam a párazáró fóliára. Ez megfelelő, ha nem lebomló fóliáról van szó, de ha hőtükrös, hálóerősítéses fóliát használ, pl.. DÖRKEN DELTA REFLEX , annak csak örülök!

Ha szeretnéd megtanulni a könnyűszerkezetes technológiát, vagy házépítésben gondolkozol, keress nyugodtan.

A tervezésben és a kivitelezésben is tudok segíteni.

+36309792185