Mennyi az annyi, avagy ki milyen méretet ad meg.

 Mennyi az annyi, avagy ki milyen méretet ad meg.

Lassan itt az ideje a Gödre tervezett könnyűszerkezetes családi ház falvázszerkezet összeállításának.

Gabival az építtetővel szinte folyamatos kapcsolatban vagyok, egyeztetjük az anyagbeszerzési lehetőségeket, minőséget, stb. 

Ma egy másik ház tervezése közben olyan érzésem támadt, hogy beszélnünk kell. Egyrészt azért, mert a vírus miatti intézkedések felborították a naptáramat és megígértem, hogy személyesen is segítek a falváz összeállításában, így egyeztetnünk kellene a kivitelezés idejét. Másrészt pedig volt egy olyan érzésem, hogy valami nem stimmel. 

Be is jött a megérzésem. A beszélgetés során előjött a nyílászárók méretének kérdése. Ebbe a problémába már több alkalommal belefutottam. 

Réges régen, egy messzi messzi szakmunkásképzőben megtanították az asztalostanoncoknak, hogy a terven szereplő nyílászárókon lévő számok nem az ablak vagy ajtó méretét, hanem a lyuk méretét jelölik, amibe az ablakot, vagy ajtót be kell tudni építeni! Ha a lyuk és az ablak mérete egyezik, akkor nem lehet beépíteni. Kultúrkörökben a nyílászárókat alapból 2-2 cm-el kisebbre gyártják mint a terven szereplő méret, hogy kényelmesen és pontosan beépíthető legyen, sőt a kisebb függőleges vagy vízszintes igazításoknak is maradjon hely. Magyarán a 90/210-es ajtó tokja 88/208 cm, a 120/150-es ablak tokmérete 118/148 cm

Ez az elmélet. A gyakorlat az, hogy a szülés-nőgyógyásztól, a bolti eladón keresztül, a sintérig már mindenki is foglalkozik nyílászáró gyártással. Tisztelet a kivételnek! Legutóbbi háznál nem tudta megmondani a nyílászárós a statikusnak, hogy milyen súlyú az általa beépítendő üvegfal......

Ezért fontos az, hogy a tervező, a nyílászárós és a kőműves egyeztesse a nyílászáró kialakításának a módját, a káva méretét, mert nem mindegy, hogy mit hogyan alakítanak ki. A végén ott fog állni a nyílászárós a több millió forint értékű nyílászárókkal és csak pingvinezik, mert kicsi a lyuk!

Azután pedig mindenki mutogat a másikra, az építtető pedig ott áll egy huzatos ház közepén és nem érti, hogy mi történt.

Ahogy megírtam ezt a fejezetet, másnap, harmadnap újabb méretekkel kapcsolatos "kalandokba" csöppentem.

1., A Piliscsabára tervezett házam megrendelője hívott, hogy amikor csak kíváncsiságból kitűzték az épület sarkait (amorf telken ferdén álló ház, aminél még az öreg Pithagorasz is csak a fejét vakarná) a szomszéd néni szigorú szemöldökráncolások közepette felhívta a figyelmüket, hogy a ház sarka 12 cm-el közelebb van az Ő kerítéséhez mint lehetne. A kerítéstől a háza még vagy 17-18 m!

erre ezt válaszoltam:

Az oldalkertek méretét, illetve a homlokzati síkok telekhatártól való távolságát a tervezett épület homlokzati síkra állított merőleges, vagy a homlokzati síkkal párhuzamos egyenes mentén szoktuk / kell mérni.

Ha az épület utcai homlokzati síkját meghosszabbítom a szomszéd kerítése irányában, akkor 100 cm- lesz a távolság.

Ha a szomszéddal határos homlokzati síkra merőlegest állítok, annak legrövidebb szakasza 100 cm lesz.

Ebből következik, hogy a kerítésre állított merőleges és a tervezett ház sarokpontja közötti távolság 88 cm.

Hogy a jószomszédi viszony megmaradjon, az épület sarokpontját, a kerítéstől 1 m-re húzott párhuzamos vonalban határozom meg.

Így a szomszéd a 12 cm nyereséggel megnyugtatható.

Megjegyzés: biztos, hogy a szomszéd kerítése nem lóg át a tervezéssel érintett telekre? Pontosan a földhivatali telekhatáron áll? Mert ha 1 mm-el is a tervezéssel érintett telken található, akkor köteles elbontani és azt a saját telkén újraépíteni.  

Éljen a jószomszédi viszony és a világbéke!

2., Másnap Pomázon tűztem ki egy házat. Az első durva méréseknél már látszott, hogy az évtizedek óta meglévő kerítéstől felvett méretek nem stimmelnek a terven szereplő, geodéta által megadott és ezekhez a méretekhez tervezett épület helyével. Felhívtam a kolléganőmet aki ennek a háznak a terveit komplettírozta, hogy próbáljunk valamit kitalálni, mert szorít az idő, ma még egy másik telket is meg kell nézni, ahova szintén egy könnyűszerkezetes épületet kell terveznem.

A földhivatali (hivatalos) helyszínrajz és a geodéziai felmérés összevetéséből kiderült, hogy a bal oldali telektatár esetében 145 cm az eltérés. Ennyivel van beljebb a kerítés. A szemközti telekhatár esetében pedig fordított a helyzet, ott a kerítés 185 cm-el van eltolva a szomszéd telkére. 

Így már tisztázódott a helyszínen tapasztalható eltérés és egy órás csúszással ki tudtam tűzni az épület helyét.

3., Pomázról egy kisebb kitérő után Balatonkenesére egy csodálatos panorámával rendelkező telekre mentem. Összeismerkedtem a kedves tulajdonosokkal, elmondták, hogy mit szeretnének, megbeszéltük a részleteket. Amikor a telek határait egyeztettük, kiderült, hogy a ház mögötti kerítés után húzódó kb 10 m-es rész is hozzájuk (a telekhez) tartozik, de az un. védőerdő, ott nem lehet építkezni, gazdálkodni, stb, így azt nem akarják beépíteni, még jó is hogy ott van az az erdősáv, legalább egy kis árnyékot, hűs levegőt fog adni nyáron. A telek lejtő felőli részének bal oldalán a szomszédnak van a bejárója (egy szórtköves / makadám úttal kialakítva) azt közösen használva lehet megközelíteni a tervezéssel érintett telekrészt. Megkértem Katit és Zolit a telektulajdonosokat, hogy kérjék már ki a tulajdoni lapot és a térképmásolatot, hogy pontosabb képet kapjunk a frissen vásárolt telkükről. A térképmásolatról kiderült, hogy nincs ott semmilyen út, az egész (szomszéd által kialakított út) az Ő tulajdonuk. Így nyertek több száz négyzetméternyi területet.....

azért ez már nagyon durva!

Ha terveztetni szeretnél és nem sürgős, keress nyugodtan!

06309792185