Építem a házam

November 7-én összepakoltam a szerszámokat, a lakókocsit a kempingből áthúztam a ház mellé, felakasztottam a futót és indultam haza. Négy és fél hónap svédországi feeling után izgalommal vártam a fordított kultúrsokk hatásait. Az út szinte eseménytelenül telt. Az utak simák voltak, a közlekedési partnerek udvariasak, előzékenyek, az unalmat az  Árnyék podcast  és a  Bezzeg a svédek  hallgatásával próbáltam megtörni, ahol az egyik adásban a fordított kultúrsokkról is szó volt. Mi a kultúrsokk? "A kultúrsokk (vagy kulturális sokk) fogalma 1960-ból ered, egy kanadai antropológus, Kalvero Oberg tollából. Definíciója szerint a kultúrsokk egy „olyan foglalkozási betegség, ami akkor lép fel, ha valaki külföldi kiküldetésbe kerül; az a feszültség (szorongás) idézi elő, amit a társas interakcióban megszokott jelek és jelzések elvesztése okoz. Sajátos szimptómákkal jellemezhető és kezelést igénylő betegség.” Valószínűleg mindannyian tapasztaltunk már hasonló működést magunkon ...

 Egy építkezésen mindig keletkezik hulladék. Csak az nem mindegy, hogy mennyi és milyen. A könnyűszerkezetes építkezés egyik előnye, hogy viszonylag kevés a hulladék és így a felesleges pénzkidobás, hiszen a hulladék anyagot is ki kell fizetni. A keletkező hulladékok mennyiségét legjobban az anyagok értékesítési méretének ismeretével és megfelelő tervezés összekapcsolásával lehet a legjobban csökkenteni. Vagyis, ha tudom, hogy egy gerenda hossza 3 m, akkor azt olyan helyre tervezem be, ahol nem kell sokat levágni belőle. Itt ezt profi módon kezelik. A vázszerkezet összeállításakor jónéhány palló mérete 270 cm-re jött ki. Mivel 3 m volt a legrövidebb megvásárolható méret, és 60 cm a méretlépcső, megnyugodtam, hogy csak 30 cm-es leeső darabokkal kell számolnom. De valahogy úgy alakult, hogy a 270 cm-es méretekre adtam le a megrendelést, gondolván, hogy majd úgyis a 300 cm-es pallókat hozzák ki. De nem ez történt. A kihozott anyagok között nem találtam elegendő 300 cm-est, viszont vol...